A halogatás pszichológiája... lehet-e hatékony motivációs technikánk a halogató hozzáállás, tevékeny

A halogatás, felelősséghárítás, nem cselekvés mögött gyakorta a korábbi tapasztalatainkra épülő félelem blokkoló hatása áll. Ez a mélyebb, gyakorta krónikus halogatás leginkább jellemző háttere.

Mindezek mellett létezik nagyon sok olyan - ettől jóval apróbb jelentőségű - ok is, melyek kezelése egyszerű, s mégis jelentősen javítja a kitűzött célok elérésének hatékonyságát.

A legfontosabb a hozzáállás, amiben figyelmet fordítunk erre, hiszen egy időben történő egyszerű kérdés, könnyedén továbblendíthet az elakadáson.

A halogatás megélt oka többfélék lehetnek:

Mögöttes ok: blokkolás erőssége

a feladat fontosság érzésének hiánya gyenge
érdeklődés hiánya közepes-erős
Perfekcionizmus: elérhetetlenül magas mérce miatt bele sem kezdünk közepes-erős
szorongás mások értékelés miatt erős
kétértelműség: nehezen értjük, félreértjük a feladatot gyenge
félelem a hibáktól, a kétségtől magunkban erős
feladat kezelésére való képtelenség erős
az elinduláshoz szükséges információ hiánya gyenge
a feladat úgy tűnik, elborít közepes
túlvállalás közepes
úgy érzem nem az én feladatom közepes
a lehetséges nehézségek, feszültségek kerülése közepes-erős

A krónikus halogatók azok, akik ugyanazokat a feladatokat halogatják rendszeresen. Ilyenkor a halogatás mögött gyakorta a felelősség hárítása s ehhez szorosan kapcsolódva vagy mellette megjelenik egy belső félelem. Amennyiben van lehetőség a szervezeten belül személyiségfejlesztő, coaching folyamatokra, ott érdemes figyelni ezekre a háttér folyamatokra, tudatosítani, s kezelni ezek gyökerét.

A halogatás demográfiáját tekintve a fiatal generáció sajátja, amikor a legjellemzőbb ez a hozzáállás. Ilyenkor fontos szétválasztani, hogy mi áll a háttérben, a hirtelen sok új feladat által támasztott kihívás-e az oka, vagy a fiatal kor önmagában, amikor még nincs meg a rutinok, tapasztalatok által megerősített biztonság egy-egy cselekvési formában.

Mindenesetre ez a felelősség tanulásának a kora, ami még kellő szabadsággal és szabadságvággyal is társul; mindháromA kedvez a halogatásnak.

Vezetőként külön figyelmet kell erre fordítani, hiszen a legprofesszionálisabb motivációs rendszer is megakadhat, ha a megelőző, felépítő folyamatokban nem tárjuk fel szervezetünk/ munkatársunk egyéni kompetenciáira és élethelyzetére jellemző cselekvés terét. Fiatal csapattal érdemes a cél elérés első fázisában tapasztalatszerző, megerősítő tematikusan felépített tevékenységeket beépíteni.

Dacos: ellenáll aktívan, lázadva, vagy szabotál passzív-agresszíven. A lényeg, hogy neki ne mondják meg, mit kell csinálni.

Túlvállaló: állandóan valamit tevékenykedik, bevállal, gyakran extrém feladatokat is. Kényelmes halogató: kerüli a túl nagy stresszet, kihívást jelentő feladatokat. Elve az, hogy a feladat várhat, ha valami örömteli tevékenység van kilátásban.

Tökéletességre törekvő: a magas elvárások miatt nem kezd bele, vagy nem meri befejezni a feladatokat.

Álmodozó: Motivált, de nem jól, vagy egyáltalán nem méri fel és tervezi meg tevékenységét, nem tudja teljesíthető célokká konvertálni a feladatot

Aggódó: Fél a változástól, a kockázatoktól, nem bízik önmagában.

Kríziskeltő: az utolsó pillanatok szorítása, vagy valamilyen kényszer, vagy vészhelyzet beálltára számít, így biztosítva maga számára a kellemes izgalmi szintet.

Mit tehetünk a halogatás ellen?

A feladat pontos megismerése
A feladat beazonosítása a teljes folyamatban, miként járul hozzá a célok (egyéni vagy szervezeti) eléréséhez
A vezetés / szervezet folyamatos bátorítása, határidők betartására kialakult pozitív szokása
Folyamatba épített visszajelzések
A szervezeti működés megismerése
Mi múlik azon, ha mi késünk a feladat elvégzésével?
Rendszer, keretek kialakítása, felépítése, melyek rutinná válva megtartó erejűek.
Minden nagyobb feladatot állomásokra, mérföldkövekre, részfeladatokra kell bontani, így a nagy, távlati célok fenyegető jellege csökken, elérhetőbbé, betarthatóbbá, tervezhetőbbé válnak.
A halogatás oka lehet mélyen személyes ok, amit önismereti munkával, terápiával, önfejlesztéssel haladhatunk meg.
Egyes karaktereknél a jutalom folyamatba építése az egyes szakaszok elérésekor.
Rendszeres ismétlés, a megélt sikeres tapasztalatok újraformáló hatása miatt.
Időgazdálkodás fejlesztése

Lehetséges teendők a halogatás megszüntetésére:

Személyes karakterünk megismerése (személyiségteszt, coaching)
Karakter erősségeink feltárása, a legerőssebb képességeink használatának kialakítása, beépítése a napi rutin tevékenységekbe is.
Feltárni a halogatás mögött rejlő fenyegető érzés okát, keletkezésének idejét és módját. Azonosítani, hogy milyen helyzetben támogatta életünket. Feltárni, hogy mért és miként vált mára már elavulttá. Napi gyakorlat kialakítása felszámolására
Előzőeket kiegészítve azonosítani munkahelyi illetve otthoni környezetünkben kompetenciáinkat, megértés, megismerés. Mi az ami megy, mi az ami már túl sok, nem megy? Miért? Az 1.-3. pont feltárásai, miként támogathatják a határom felismerését, azonosítását, hogy milyen helyzetben kell és hogyan tágítsam a komfort zónámat?
Megoldás élmény keresése: mikor és milyen helyzetben sikerült már hasonló helyzetet megoldani? Mi segített akkor? Hogyan használhato ezt a tapasztalást most?
Tudatos gyakorlás, tapasztalatszerzés énhatékony helyzetekben, a tapasztalatok kiértékelése
Személyiségünkhöz milyen idő dimenzió illik a legjobban? Hogyan illeszthetőek a célválasztások kompetenciáinkra? Pld. Impulzív személyeknek hosszútávú célokat kell felállítani